Mi jó, a BIO?
Halász Edit 2011.04.20. 09:31
Amikor elkezdtem utána olvasni a témának, az jutott eszembe, hogy ez a bio- nem bio téma kicsit hasonlít arra a bizonyos áruházlánc és a magyar termékek témájára.
Holnap lesz a föld napja, a téma közvetve a föld érdekeit is előtérbe helyezi, amely közvetlenül hat életünk és unokáink életének minőségére is.
Sajnos rendszeresen találkozhatunk hasonló "átverésekkel". Ha nem vagyunk elég szemfülesek, kitartók, akkor bizony elveszhetünk a feliratok útvesztőiben. Amennyiben viszont részünkké tesszük a figyelmet és a folytonos éberséget(ami a vásárolt élelmiszereket illeti), akkor azt fogjuk észre venni, hogy már másként élünk, másként gondolkodunk.
A cikk azt is megmutatja, hogy nem csak kis hazánkban kell résen lennünk, hogy mit vásárolunk, hanem bizony ez egy világ méretű probléma.
Az élelmiszer címkéjén elég feltüntetni azt a szót, hogy „bio”, és az emberek máris azt hiszik, hogy egészségesebb és finomabb, derült ki egy új tanulmányból.
144 önkéntest kértek meg arra, hogy hasonlítsák össze hagyományosként és organikusként eléjük tálalt ételek ízét. A csokis keksz, a natúr joghurt és a burgonyaszirom mindegyike bio alapanyagokból és eljárással készült, de némelyiket hagyományosként tálalták fel nekik. 1-től 9-ig terjedő skálán kellett értékelniük a termékeket 10 tulajdonság alapján, például, hogy milyen az ízük összességében, és látszólag mennyi zsírt tartalmazhatnak. A kalóriatartalmát is meg kellett becsülniük, továbbá meghatározni azt, hogy mennyit fizetnének érte.
A vizsgálatot végzők megállapították, hogy a „bio” címkével ellátott ételek ízjellemzőit szinte minden esetben felértékelték, pedig ugyanazt ették, mint a hagyományos címkével ellátott termékek esetében. A „bio” feliratú árucikkek zsírtartalmát alacsonyabbnak becsülték, úgy gondolták, hogy rostban gazdagabbak, de kalóriában szegényebbek, táplálóbbak, és többet is érnek. Mindezekről Jenny Wan-chen Lee számolt be a Cornell Egyetem Dyson Alkalmazott Gazdaságtani és Menedzsment képzéséről.
Lee azért készítette el a tanulmányt, hogy megvizsgálja azt a feltételezést, mely szerint az emberekre hatással van a „halo effektus”. Erről a jelenségről írt az Amerikai Kísérleti Biológiai Társaságok Szövetsége egyik cikkében. Ebben az esetben a kutatók azt akarták megvizsgálni, hogy az „egészség-halo” - vagyis, hogy a „bio” felirattal ellátott termékeket táplálóbbnak gondolják - miatt jobb ízűnek tartják-e az adott ételt az emberek. Lee tanulmányát a Kísérleti Biológusok éves gyűlésén mutatták be Washington D.C.-ben.
Forrás: Napidoktor
Kezdjük ott: mi is az a bio? Egy életstílus, melynek lényege egészségünk és Földünk kímélése.
hirdetés
Az egészséges táplálkozás segít a lelki egyensúlyunk helyreállításában, amely magával vonzza a környezetünkkel való megbékélést. Először csak a spájz és a hűtőszekrény tartalmát választjuk meg jobban, később már könnyebben hajlunk arra, hogy a bútorokat, az energiatakarékos megoldásokat és az egyéb használati tárgyakat is ezeknek az elveknek megfelelően válogassuk össze, mindezt saját belátásunkból, az igazán biztonságos otthon megteremtéséért.Lássunk tisztán! Mi is a bio?A legfontosabb szabályokat mi is ismerjük:
- vegyszermentes termesztés, tenyésztés,
- mérgező létesítményektől (szennyvíztisztítók, gyárak), autópályáktól meghatározott távolságra fekvő gazdaságok
- leginkább a kézi erőt részesítik előnyben, a gépesített munkavégzés helyett.
Kutatások igazolták, hogy a bio élelmiszerek tápanyagtartalma akár 100%-al magasabb lehet a hagyományos gazdaságokból származóknál. Ezért szívesen alkalmazzák diéták során, egészség megőrzés céljából vagy súlyos betegségekből való kilábalásra. Mondhatom, hogy naponta találkozom emberekkel, akik valamilyen okból(kandida, lisztérzékenység, tej allergia, cukorbetegség...) diétára kényszerülnek és élelmiszereiket bio minőségű termékekre kívánják lecserélni. A élelmiszerek marketingje sajnos sok félreértéshez vezetett. A bio életforma alapelveit sérti a félretájékoztatás, hiszen pont a tudatosabb életet szorgalmazza.
A bio fogalom sokunk tudatában azt jelenti, hogy a táplálék nélkülöz mindenfajta adalékanyagot. Sajnos ez nem így van. Manapság egyre nagyobb igénye van a fogyasztói társadalomnak. Hiszen olyan népek ételeit akarja enni napszaktól és évszaktól függetlenül, mely élelmiszerek alapanyagainak folyamatos beszerzése és használata korlátokba ütközik.
Hiszen egyes növények, illetve állatfajok csak egy adott térségben és éghajlati övben képesek életben maradni. Viszont ahhoz, hogy egy másik kontinensről származó növényi vagy állati eredetű táplálékot bármikor megvásárolhassuk, bizony szükség van némi adalékanyagra. Ám az adalékanyagok milyensége és mennyisége, összetételi aránya igen fontos. Ma a betegségek, gombák elkerülése végett, amelyek nagyon nagy kárt okozhatnak a termelőknek és fogyasztóknak, mindenképpen adalékanyagokra van szükség.
Az élelmiszerekbe a következők okán lehet adagolni az E betűs adalékokat:
Az íz jobbítására
A szebb megjelenés érdekében
A minőség megőrzésére
Szavatossági idő hosszabbítására
Az állag megőrzésére
Lássunk tisztán! Mi is a bio?Ezeknek az anyagoknak az engedélyeztetésére éveket kell várni. Jelenleg 350 kémiai minőségjavítót engedélyeznek a hagyományos élelmiszeriparban. Ezzel szemben a bio élelmiszerekben csak 50 féle, szigorúan szabályozott anyagot találunk. Ezek elengedhetetlenek a termékkel szembeni higiéniai, tartóssági, illetve küllemi elvárások teljesítéséhez. Bizony, az élelmiszer kinézete is fontos, hiszen hiába bio, nem biztos, hogy tudnánk mit kezdeni például a szürke sonkával.
Sok vita folyik az 50 engedélyezett adalékanyag körül, még a szigorú szabályozások mellett is. A bio jelölést nem sértő anyagok a növényi eredetű sűrítők, pl. az agar-agar vagy a pektin, a sütőporok és emulgáló szerek, valamint a szójalecitin. Az ízfokozókat, a szintetikus színezékeket természetazonos és szintetikus aromákat teljesen kizárták ebből a körből.
Magyarországon is megvannak a megfelelő szervezetek az élelmiszerek ellenőrzésére, melyek védjegye garantálja az EU-ban is elfogadott feltételeknek megfelelő minőséget.
Szóval az, hogy egy termék bio, még sok minden lehet benne, ami talán nem is oda való.
A célszerű- kényszerű megoldás persze az lenne, ha lehetőségeinkhez mérten vissza térnénk az önellátáshoz. A döntés mindenki kezében ott van, minél többet teszünk annak érdekében, hogy megőrizzük egészségünket, nem mellékesen földünk védelméhez is hozzájárulunk a magunk módján.
|